Program előadások absztraktjai
Depcsinszka Ivett: Az oktatás és pedagógusképzés helyzete Kárpátalján (Podkarpatszka Ruszban) a Csehszlovák Köztársaság kötelékében (1919–1939)
Az előadás célja rávilagítani azokra a folyamatokra, melyek az oktatás helyzetét jellemezték az 1919–1939 közötti időszakban, amikor a jelenleg Kárpátaljaként ismert régió Podkarpatszka Rusz néven a Csehszlovák Köztársaság kötelékébe tartozott.A régió nemzetiségeinek – rutének (ukránok), oroszok, magyarok, németek, zsidók, románok – iskolázottságát, az oktatási intézmények helyzetét, az államnyelv használatának normatíváit, a kisebbségek oktatásának lehetőségeit mutatjuk be. Kitérünk a tankönyvek h elyzetére, a humán tantárgyak tartalmainak és a nyelvek oktatásának sajátosságaira, a multikulturális környezet megteremtésére irányuló törekvésekre, valamint a pedagógusképzés helyzetére a vizsgált időszakban.
Tyahur László: A Munkácsi Állami Egyetem Humán-Pedagógiai Szakkollégiumának létrehozása és működése – pedagógusképzés az 1914-2021 közötti időszakban
Az előadás a jelenleg Kárpátaljaként ismert régió magyar nyelven is oktató intézményeinek fejlődéstörténetét mutatja be, kiemelve a Munkácsi Magyar Királyi Állami Szeminárium megalapításától a Munkácsi Állami Egyetem Humán-Pedagógiai Szakkollégiuma létrehozásáig vezető utat, az 1914 és 2021 közötti időszakban. Az egyes történelmi korszakokban más-más néven és képzési formában funkcionáló, a Szovjetunió idején magyar nyelvű csoportokkal működő pedagógusképzés 107 éves fennállása alatt több mint 16 ezer szakembert képezett, akik Ukrajna és Európa pedagógiai és kulturális szféráját gazdagítják. A régió az elmúlt 100 évben több ország kötelékébe is tartozott, az előadás fókuszában azok a változások állnak, melyek az országváltásokat követően az oktatáspolitikát is meghatározták. Bemutatja a pedagógusképzés sajátosságait a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató iskolák számára, illetve ezek jelentőségét a nemzeti hagyományok megőrzése, fejlesztése és a régió kulturális örökségének gazdagítása szempontjából.
Orosz Ildikó: A magyar nyelvű felsőoktatás helyzete Ukrajnában
Az előadás az Ukrajna függetlenné válása utáni időszak oktatáspolitikai törekvéseit mutatja be, az első, önálló magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola alapításának, létrehozásának körülményeit, az elmúlt 25 év törekvéseit és eredményeit vázolja. Reflektál a nyelvtörvény és az oktatásról szóló törvény – kisebbségeket hátrányosan érintő rendelkezéseire, az oktatási reform következtében a pedagógusképzést érintő változásokra, az oktatási rendszer, a magyar nyelvű pedagógusképzés aktuális kihívásaira.
Soós Katalin: A kárpátaljai magyar szakképzés helyzete az ukrajnai oktatási reformok tükrében
Kárpátalja sajátos geopolitikai helyzete és a történelmi viharok befolyásolták a régió oktatási helyzetét, a magyar nyelvű oktatás alakulását is. Míg az elmúlt 30 évben jól működő, kiépített magyar tannyelvű középiskolai oktatási rendszer alakult ki – a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség szakmai közreműködésének köszönhetően, – addig szakképzésben alig észlelhető fejlődés. Ezen a téren hatalmas lemaradás tapasztalható. A szakoktatás nem képes lépést tartani a szakmai fejlődéssel és a technikai kihívásokkal. Ukrajna Oktatási Minisztériuma reagálva a kor követelményeire oktatási és szakoktatási reformokat hajt végre a nyelvtörvény árnyékában. 2015-re Kárpátalján, az állami szakképző intézményekben szinte teljesen megszűnnek a magyar tannyelvű csoportok. Az Egán Ede Gazdaságfejlesztési program, a KMPSZ és a II.RF KMF – szakképzési koncepció kidolgozásával reflektál a kialakult helyzetre. 2014-ben öt szakot indítva nyitja meg kapuit a II. RF KMF Felsőfokú Szakképzési Intézete (2019-től Szakgimnázium), melyben idén 345 diák kezdte meg magyar nyelven tanulmányait és 332 diák vesz részt a főiskola Egán Ede Szakképzési Centrumában a magyarországi partneriskolákkal folytatott közös képzésekben. Mindezek az ukrajnai oktatási és nyelvpolitikai reformok árnyékában, a Magyar Kormány támogatásával valósulnak meg.
Hutterer Éva: A pedagógusképzés megújuló rendszere Ukrajnában
Ukrajna Oktatási és Tudományügyi Minisztériuma – az európai integrációra és az ország elmaradott gazdasági állapotára hivatkozva – 2015-ben dolgozta ki Az ukrajnai oktatás fejlesztésének 2015–2025 között megvalósuló koncepcióját. Az oktatás teljes körű reformját előirányzó tervezetet, az új iskolakoncepciót, valamint az ezek alapján készült és a parlament által jóváhagyott oktatási törvényt jelentős társadalmi vita előzte meg, és a Nova Ukrainszka Skola (Új Ukrán Iskola) bevezetése körüli viták – a törvény jóváhagyása ellenére – napjainkban is folynak. A reformok első lépéseként Ukrajna Oktatási és Tudományügyi Minisztériuma 2016-ban jóváhagyta az ukrajnai oktatás és iskolarendszer teljes megreformálását előirányzó Nova Ukrainszka Skola (NUS) iskolakoncepciót, melynek célja egy szerkezetében, működésében és tartalmában is teljesen új, ukrán iskolarendszer létrehozása. A reformok a felsőoktatás szerkezeti, tartalmi megújítását is előirányozzák, a pedagógusképzés rendszerét is átalakítják. Az előadás a pedagógusképző intézetek – különös tekintettel – a kisebbségi oktatási intézmények előtt álló kihívásokra fókuszálva mutatja be a pedagógusképzés megújítására irányuló törekvéseket.