Program előadások absztraktjai
Fóris Ferenczi Rita – Pedagógusképzés a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Karának magyar tagozatáért felelős dékánhelyetteseként a kar és a Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet rövid bemutatására vállalkozom. Az intézményi szerkezet ismertetésekor a pedagógusképzést emelném ki: az óvodapedagógus-, a tanító- és tanárképzést, kolozsvári központú intézetünk, kihelyezett tagozataink ebben betöltött szerepét. Felvázolom a kutatási irányokat, az egyetemi oktatáson kívüli tevékenységeket, utalva az intézetünk gondozásában kiadott folyóiratokra is.
Barabási Tünde – Stark Gabriella: A romániai koragyermekkori nevelés curriculumának érvényesülési esélyei az otthonóvodáztatás időszakában
Az előadásban empirikus kutatásunk tükrében az online tanulási környezet hatásait vizsgáljuk az óvodai nevelésre, illetve az ezt szabályzó curriculum érvényesülésének esélyeit az óvodapedagógusok gyakorlata és a nevelési szakértők szemléletmódja mentén. A jelenség bemutatását összefüggésfeltáró vizsgálat keretében valósítjuk meg, amely kérdőíves felmérés és interjú módszerére épül. Vizsgálati mintánkat romániai magyar óvodapedagógusok és oktatási szakértők képezik. Hozzáférési mintavételi eljárást alkalmaztunk, 423 óvodapedagógust kérdeztünk meg, illetve 14 óvodai neveléséért felelős megyei szakfelügyelőt, módszertanost. A kutatás Romániában valósult meg, terepét jellemzően Arad, Bákó, Bihar, Beszterce-Naszód, Brassó, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna, Máramaros, Szatmár, Szeben, Szilágy, Temes megyék és Bukarest jelentette. A vizsgálat eszközét saját készítésű kérdőív képezte az óvodapedagógusok esetében, illetve saját készítésű strukturált interjút segítő kérdéssor az oktatási szakértők esetében. Eredményeink nyomán kirajzolódik a curriculum szerepe az online nevelési gyakorlat megvalósításában és az a szakértői szemléletmód és javaslatrendszer, amit az online oktatás ideje alatt érvényesítettek. Az eredmények összegzése az óvodai nevelés világjárvány idején megvalósuló helyzetképét rajzolja meg a curriculum szemszögéből.
Szabó Thalmainer Noémi: A szatmári tanítóképzés története
A BBTE Szatmárnémeti Kihelyezett Tagozatán működő óvodapedagógus- és tanítóképző szak fennállásának 15., illetve 20. évfordulója kapcsán fontosnak tartottuk feltárni a Szatmárnémetiben működő pedagógusképző intézmények történetét, illetve nyomon követni szakunk történetét az 1999-es megalakulásunktól kezdve, hiszen szárnyakat adni csakis a gyökerek megismerésével lehet. Szatmárnémetiben 1856-tól a római katolikus egyház működtetett tanítóképzőt, majd 1857-től tanítónőképzőt. Intézményük 1892-ben óvónőképzővel bővült, majd 1894-től Polgári iskolai tanítónőképző intézmény kezdte meg működését, mely a történelmi Magyarország területéről vonzott diákokat. 1903-tól a református és evangélikus egyház is fontosnak tartotta az elemi iskolai tanítónőképző beindítását, így a századelőn öt oktatási forma adott lehetőséget a pedagógusi pályára való felkészülésre. 1923-ban a katolikus tanítónőképző intézet kivételével mindegyik bezár, mivel nem tudja teljesíteni a román oktatásügyi minisztérium elvárásait, majd a bécsi döntést követően a Polgári iskolai tanítónőképző kivételével, mindegyik újrakezdi működését. A XX. század közepétől államosítják és összevonják a még meglévő pedagógusképző intézményeket, a képzés pedagógiai líceumban valósul meg 1956-ig. 1990-ben indítják újra középiskolai szinten a magyar tannyelvű óvodapedagógus- és tanítóképzést Szatmárnémetiben, majd 1999-ben a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül indul be a felsőfokú tanítóképzés, mely szintén több változáson ment keresztül 2021-ig.
Demény Piroska: Az erdélyi tanítóképzés pedagógiai gyakorlatának 21. századi korszerűsítési kísérletei
A BBTE Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet a pedagógusi pályára történő eredményes felkészítés érdekében olyan képzési modell kidolgozására törekszik, amelyben az elméleti képzés mellett megfelelő súllyal szerepeljen a hallgatók gyakorlati felkészítése. Ennek érdekében folyamatosan kísérletezünk: a román tantervvel kötelezően egységes keretek között maradva, azt néhol kiegészítve arra törekszünk, hogy hallgatóink minél aktívabban vegyenek részt az iskolai, óvodai munkában, és minél több területen kipróbálják magukat. A csoportos pedagógiai megfigyelések, szimulációk, próbatanítások, vizsgatanítások mellett, olyan egyéni szakmai gyakorlati lehetőségeket igyekszünk teremteni, ahol komoly tapasztalatokat szerezhetnek. A tanulmányban a romániai pedagógusképzés (kiemelten az óvó-tanítóképzés) jelen helyzetét összegezzük, majd a pedagógiai gyakorlat elképzelését mutatjuk be, amelynek fő célja a pedagógusi pályára történő gyakorlatközpontú felkészítés az óvodai, iskolai munkában való aktív részvételen keresztül, a pedagógusi munka minél több szeletének megismertetése, a gyerekekkel való közvetlen találkozás lehetőségének biztosítása.
Ozsváth Judit: A magyar tanárjelöltek helyzete Kolozsváron a két világháború között
A trianoni határmódosulás után az erdélyi magyar fiataloknak csak román nyelven nyílott lehetőségük tanári oklevél szerzésére. Hiányos nyelvismeretük miatt kezdetben magyarországi egyetemekre jelentkeztek, de mivel az onnan hozott diplomákat nem akkreditálta az állam, egy idő után megjelentek a romániai egyetemeken is. Kolozsváron évről évre nőtt a számuk. Félő volt viszont, hogy éppen olyan ismereteket nem tudnak elsajátítani (valós történelem, magyar szakszavak stb.), amelyek fontosak ahhoz, hogy az egyetemről kikerülve identitásában, feladatvállalásában erősítsék az amúgy is magára maradt erdélyi magyarságot. Elhivatott magyar szellemi vezetők azért találtak megoldást a tanárjelöltek kiegészítő képzésére és közösségbe szervezésére – az egyetemi helyzet bemutatásán túl ezek ismertetésére is vállalkozik ez a tanulmány.
Birta Székely Noémi: Személyközpontú módszerek alkalmazása a pedagógusok szakmai önismeretének fejlesztésében
A pedagógusképzés egyik égető problémája az elmélet és gyakorlat egyensúlyba állítása mellett, a pedagógusok személyiségfejlesztése. A pedagógus elsősorban személyiségével dolgozik, ezért is olyan fontos, hogy a pedagógus alap-, és továbbképzésének is szerves részei legyenek azok a személyközpontú módszerek, melyek segítségével lehetővé válik a szakmai önismeret kialakítása és támogatása. Az előadásban azokra a gyakorlatokra (önismereti gyakorlatok, hangzó napló stb.) szeretnék hivatkozni, amelyeket a Szakmai önismeret diszciplína keretén belül vezettünk be Babeș-Bolyai Tudományegyetem pedagógusképző szakok szakterületein. A szakmai önismeret másodlagos célja, hogy a tanárképző diszciplínák közötti kapcsolatokat és átmeneteket is felvillantsa és érzékeltesse. Minden gyakorlat a tanárjelölt személyiségének fejlesztését célozza, döntéseinek, válaszainak a szakmai önismeret szempontjából lényeges kérdéseire, mozzanataira mutat rá.
Baranyi Tünde Klára: Az online matematikatanítás lehetőségei a romániai egyetemi oktatásban
Az előadásban az online matematika oktatás hatásait vizsgáltam, az egyetemi hallgatók szemszögéből. Kutatásomban próbáltam feltérképezni az oktatók által használ platformokat, a hallgatók által használt digitális eszközöket, az online matematika oktatás nyújtotta előnyöket és hátrányokat, valamint a vizsgákra való felkészülés körülményeit.Vizsgálati mintámat a romániai magyar egyetemi hallgatók képezik a Babeș-Bolyai Tudományegyetemről. A vizsgálat eszközét saját készítésű kérdőív képezte, melyet online formában töltöttek ki a hallgatók a 2020-2021-es tanévben. A kapott eredmények alapján kijelenthetem, hogy a megkérdezett hallgatók nagy része meg van elégedve a matematika online módon történő oktatásával. Véleményük szerint nem okoz gondot számukra az online órákra való csatlakozás és bár úgy érzik, hogy a jelenléti oktatás előnyösebb lenne számukra, online módon is sikeresen el tudják sajátítani a matematikai ismereteket. Kutatásom folytatásaként szeretném a 2021-2022-es tanév tapasztalatait is megismerni a matematika oktatásával kapcsolatban, mind a hallgatók, mind az oktatók szemszögéből.
Zsoldos Marchis Julianna: Mese, játék, játékosítás matematikaórán
A gyerekek matematikai képességeit csak olyan pedagógus tudja hatékonyan fejleszteni, aki maga is rendelkezik ezekkel a képességekkel, emellett pedig pozitívan viszonyul a matematikához és megfelelő szakmódszertani tudással tervezi meg és kivitelezi a matematikai foglalkozásokat/órákat. Az óvó- és tanítóképzős hallgatók különböző matematikai képességekkel és matematikához való hozzáállással érkeznek az egyetemre, ezért sokszor kihívás úgy tanítani a matematikát, hogy minden diák a saját szintjéről indulva fejlődhessen. Ehhez nagy segítséget nyújtanak a különböző játékok és a játékosítás alkalmazása. Ezen módszerek nemcsak a hallgatók matematikai képességeinek fejlődése szempontjából hasznosak, hanem egy módszertani eszköztárt is adnak nekik. Az előadás célja betekintést nyújtani a Babes-Bolyai Tudományegyetem óvó- és tanítóképző szakán folyó matematika oktatásba, valamint az ehhez fűződő kutatásokba.
Szállassy Noémi: A zöld ötven árnyalata – természettudományok oktatása az erdélyi pedagógusképzésben
A természettudományok tanulása hozzájárul a minket körülvevő világ és a bennünk zajló folyamatok megértéséhez, a gondolkodás fejlesztésének alapvető eszköze. A természettudományos oktatás meghatározó célja olyan ismeretek tanítása, amelyeket a gyermek iskolán kívül is hasznosítani és alkalmazni tud. Ez csak akkor valósulhat meg, ha integráltan, interdiszciplináris megközelítésben tanítjuk a tudományokat. Előadásom célja annak bemutatása, hogy az erdélyi pedagógushallgatók milyen természettudományos tévképzetekkel rendelkeznek és saját gyakorlatunkban milyen módszereket, eljárásokat, jógyakorlatokat alkalmazunk a tudományok interdiszciplináris tanításában. Tanulmányomban kis ízelítőt nyújtok továbbá egyesületem, a Kaland’OR Egyesület környezeti- és fenntarthatóságra nevelési gyakorlatából, tevékenységeiből, munkánkból, amit nagy odaadással és szerettel végzünk.